Kezdőoldal » Az eBook kérdései » Mi az a digitális könyv?


Mi az a digitális könyv?

2009. március 1.

Nemrégiben az egyik barátnőm szemináriumi munkát készített az eBusiness tantárgya keretén belül, és egyik beszélgetés folytán feljött a témának az is, hogy én per pillanat mivel foglalatoskodom. Na a csajszinak sem kellett több, azonnal leakasztott, hogy segítsek neki a munkájában, mert szeretné a lehető legjobban elkészíteni azt, de fél hogy önerőből nem menne. Nézegetve a lehetséges témáit, ami kidolgozható, a semmiből csak bevillan hirtelen egy kérdés, ami meghökkentet:

„Vajon ha megkérdeznék tőlem, hogy fogalmazzam meg mi az a digitális könyv, képes lennék arra egy kielégítő választ adni?”

Digitális könyv

Digitális könyv

Mivel szeretném e kínos helyzetet elkerülni, bele is kezdtem mihamarabb a kutatásba. Meglepetésemre nem is kellett oly messzire mennem, rábukkantam egy fantasztikus anyagra ráadásul magyar nyelven, ugyanis egy magyar fiatalember az ELTE-ről már elég jól körüljárta az digitális könyv kérdését. Idézem Pálfi Norbert, Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai dolgozatából egy fejezetet:

“A már említett 1998-as évszám óta emlegetik mind gyakrabban az ebook kifejezést. Bár, mint említettem, a könyv formájának digitális adaptálására már közel húsz éve van példa, most mégis minden eddiginél nagyobb súlyt kap a könyv digitalizálásának és digitalizálhatóságának kérdése az internet szereplőinek körében.
De mi is az az eBook (digitális könyv)? Mielőtt a saját körülírásomat bemutatom, javaslom, hogy segítségképpen tekintsünk meg néhány forrást.
Egy bizonyos Wade Roush szójegyzéke az EBOOKNET.COM oldalán, mely „az ebook ipar iránt érdeklődők a témába való gyors bevezetését segíti elő, és egyelőre folyamatosan bővül”, a következő definícióval él: „Ebook: Az elektronikus könyv rövidítése. Általában tartalmat, nem olvasóberendezést jelent.”
Hát ez bizony nem sok. Hasonlóan a már idézett OEB FAQ definícióhoz, amely ugyan részletesebb, de ugyanúgy nem vezet közelebb tárgyunkhoz.
Az Open eBook Forum, amely egy kiadókból, könyvkereskedőkből, szoftverfejlesztőkből és a könyvipar körébe tartozó egyéb intézményekből álló szervezet, és mint ilyen, egyelőre a legnagyobb erőnek mutatkozik az ebook szabványosított változatának kifejlesztésében, bevezetésében és széleskörű elterjesztésében, kidolgozott egy dokumentumot, amelyet lehetne akár az ebook alkotmányának is nevezni, kodifikációjának, sztenderdleírásának. A címe Az ekiadás ökológiájának szerkezete. Ennek egy meghatározó része a szójegyzék, amely a használt terminológia definícióit tartalmazza. Ez az a forrás, aminél pontosabbat most nem lehet találni (bár a mű egyelőre 0.78-as, „fejlesztés” alatt áll, bárki szabadon elküldheti építő jellegű javaslatát).

„Ebook: lásd elektronikus könyv.
Elektronikus könyv: sokszor ekönyv. 1. Olyan digitális objektum formában létező irodalmi mű, amely egy vagy több szabványos egyedített azonosítót, metaadatot és a tartalom monografikus szövegtestét tartalmazza acélból, hogy kiadassék és elektronikusan elérhetővé váljék. Lásd ekiadás. 2. Jelentheti a hardver berendezést is, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy ebookok olvasását tegye lehetővé (lásd RocketBook, Softbook, Franklin e-bookman).”
Ettől sem leszünk sokkal okosabbak. Talán egy tetszőlegesen kiválasztott, a közelmúltban publikált online hír segíthetne. „Az alighanem nagy érdeklődést kiváltó, de egyelőre kevéssé ismert eszköz [az ebook] megalkotói szerint lehetővé teszi valóságos, mégis könnyen szállítható könyvtár birtoklását, olyanét, amelyben bármikor tallózhat tulajdonosa” (Megnyílt a Párizsi Könyvszalon, ORIGO, 2000 március 17.).
Nos, ezeknél csak pontatlanabb meghatározásaim vannak. Ezért kénytelen vagyok magam meghatározni az alábbi kitételekkel azt az ebookot, amit ebben a tanulmányban vizsgálok.

1. kitétel
Akár fájlról, akár ezt a fájlt olvasó szoftverről, akár ezt a szoftvert futtató berendezésről van szó, a digitális szöveg nem változtatható meg. Szemben a .txt, .doc vagy .htm kiterjesztésekkel, és ezek minden szintű környezetével, az ebookot nem lehet menteni, csak legfeljebb másképp menteni. Önmagára, ugyanazzal a névvel jelölt fájlra nem írhatunk rá.
Ennek magyarázata, hogy: a digitális könyvben se lehessen a szövegen változtatni. Bizonyos ebookok lehetővé teszik a szövegek kiemelését, más szoftverekkel, más fájlformátumban való szerkesztését. Más esetekben lehetőség van a szöveg jegyzetekkel való ellátására, aláhúzására, stb. Ezek az adatok elmenthetők, de semmi esetre sem változtatnak az ebook eredeti szerkezetén, tartalmán. Összefoglalva: nem foglalkozom a PROJECT GUTENBERG kezdeményezte könyvkiadási technológiával, hiszen ezek .txt, .doc vagy ASCII kiterjesztésű dokumentumok.

2. kitétel
Az ebook adaptálja a papírkönyv tulajdonságait. Lapozzuk, nem görgetjük. Az oldalnagyság egy átlagos könyv oldalméreteihez közelít (oldalanként kb. 40 sor, soronként 50 karakter), nem az A4-es papíréhoz. Az ebook struktúrájában hasonló a könyvéhez: címoldal, fejezetekre, alfejezetekre tagolt szöveg, tartalomjegyzék, stb.
Ezt azzal magyarázom, hogy a könyv olvasása lineáris, hogy egy ebook oldalnak a monitoron olvashatónak kell lennie. Mivel számtalan klasszikus könyv ebook formátumban is elérhető, a könyvkultúra egységét nem lenne okos dolog a publikálás formai alapjainak gyökeres változásával megnehezíteni. A görgetés (volumen) és a lapozás (codex) közül a lapozás tűnik ebben a pillanatban előremutatónak. Ezt megmagyarázni nem tudom. Valahol a görgetett szöveg védelmében olvastam azt, hogy a tekercs görgetése teljesen normális, hasznos formája volt az olvasásnak. Máshol azzal támadják a görgetős szöveget, hogy sokkal kényelmetlenebb a lapozásnál, valamint a lapozás a visszakeresést, a könyv adatbázis-szerű használatát segítette elő. Tudjuk, hogy a kódex megszületése legalább annyira az írásnak, mint az olvasásnak köszönhető, és ez a könyv minden formai változására igaz. Egyelőre úgy tűnik, hogy a görgetendő szövegek nem válnak a köztudatban könyvvé.
Az oldalnagyság a monitorról való olvashatóság feltétele. Emellett az ebook definícióm ilyen értelemben is olyan digitális objektum, ami zárt. Nem lehet gyökeresen újratördelni az oldalakat, átváltani a betűkészletet, új címoldalt rajzolni. Az olvasó ne legyen ilyen értelemben társszerző.
Végül ha már ebookról beszélünk, érdemes ragaszkodni a könyvformátumhoz. Nemcsak az új művek, de a klasszikusok digitalizálása is erre az eszközre vár (már csak a szerzői-kiadói intenció digitalizálhatóságáért is).
E fenti kitételből következik a további kettő:

3. kitétel
Az ebook elsősorban lineáris szöveg, és csak másodsorban hiperszöveg. Forrásaimat tanulmányozva arra jöttem rá, hogy a lineáris olvasás sem egyirányú: csak a másik tengely a memória, az analízis, az értelmezés, vagy éppen egy szótár. A hiperszöveg szintugrásai csak lineáris olvasás során nem zavaróak (például a portáloldalak hírei). A kísérleti hiperszövegű regények, amikre az interneten kutatásaim során akadtam (például http://www.ryman-novel.com), áttekinthetetlenségük miatt érdektelenek voltak.
Az ebook azonban használja a szintugrásos technikát, az általam bemutatandó eszközök jó részében van erre példa. Csakhogy ezek minden esetben segédinformációk. Szótárak, keresőpanelek, széljegyzet-keretek, stb.

4. kitétel
Az ebook nem nyomtatható. Nem papírkönyv, nem papírból készül. Lényege, hogy monitoron olvassuk. Ez a legfontosabb kitétel, tulajdonképpen minden fenti kitétel ebből vezethető le.”


Címkék: ,
Kategória: Az eBook kérdései