Who is AndrewBoldman?

2009. június 6.

A napokban érkezett be a blogomra az első úttörő hozzászólás, ami különös örömmel töltött el. Azonban felmerült bennem némi szkepticizmus a szerzője létéről, mert az elmúlt időben különösen sok spam hozzászólások érkezett be más blogomra. Nem azért amit írt, mert az helyén volt, hisz megdicsérte a bejegyzésem és kérte egyúttal, hogy írassam fel a listámra. Ebben semmi hiba nem volt, a meglepő csak az, hogy egy teljesen magyar nyelvű blogra egy angol nevezetű valaki angol bejegyzést tegyen, és még ráadásul meg is dicsér?!

Nekem ez fura!
Eldöntöttem magamban, hogy egy kicsit utána járok, ki ez az fickó, aki AndrewBoldman -nak nevezi magát és a www.google.com URL-t adja meg webcímének. A google-ban rákeresve viszont érdekes felfedezésre leltem. Ez a név 2009. juni 04-től számtalan más portálon, fórumban, blogban megjelenik hasonló módon, mint nálam is. Bárhol megjelenik, vagy a bejegyzést, vagy az oldalt dicséri meg. Megtaláltam valamely portálon a bejegyző IP címét és származását is.  Íme:

IP Address: 89.28.14.35
Hostname: 89-28-14-35.starnet.md
ISP: STARNET S.R.L
Organization: SC STARNET SRL
Country: Moldova, Republic of
State/Region: 48
City: Chisinau
Latitude: 47.0056
Longitude: 28.8575

Ez ugyan megvan,  de annál érdekesebb lett a helyzet.

Vajon mi értelme van egy bejegyzésnek egy idegen blogon, amit ráadásul úgy adnak meg, hogy  a Google-ra linkeljen?

Mit akarhat ez a valaki Moldovából?

Nyilvánvaló, hogy egy személy kézi módszerrel nem képes ennyi helyre ilyen rövid időn belül ennyi regisztrációt és azt követően hozzászólást leadni, de valamiféle új spider vagy egy nagyobb csoport összefogása segítségével már járható útnak látom. Social Media építés megfontolásából nem rossz ötlet, hisz rövid időn belül jelen lehet egy halom webhelyen, ami közismeretséget hoz. A blog hozzászólás etikettjére nézve ugyan kételyes a helyzet, mert nem szakszerű hozzászólásról esik szó, de az a blogger, aki manuálisan is kezeli a hozzászólások jóváhagyását, az is örömmel fogadja a pozitív reakciókat. A regisztrációból nem derül ki, hogy mely oldalt képviseli majd ez a virtuális személy, de adott a lehetőség módosítani a hivatkozást a saját oldalra.

Azonban az elmúlt időszak tapasztalata azt mutatta, hogy ezek az automatizált módszerek, nem hozzák meg soha a várt eredményeket, mert gyorsan kiderül, hogy nem természetesen történik. A linkek tömeges beregisztrálása a katalógusokba egy jó példa erre, ezt is lehet automatizálni bizonyos szinten, de messze nem olyan eredményes, hisz a nem témába vágó link az oldalra büntetéssel jár.

Összefoglalva, aki a Social Media alatt ilyen módszerekben gondolkodik, az ne várjon rövidtávon sikereket, de hosszútávon végkép nem!

Címkék: AndrewBoldman
Kategória: Különlegességek | Mit szól hozzá? (1)

Safe Publisher eBook solution

2009. április 8.

A SafePublisher eBook rendszer, amely a 2006-os évben látott napvilágot Magyarországon a Nicholas Victor féle „ekönyvek” publikálása révén. A rendszer atyja egy vajdasági fiatal programozó, aki a másolást korlátozó rendszerek egy sajátos kivitelezését alkotta meg. A DRM rendszerek csoportjába tartozó megoldás felépítése és működése eltér a klasszikus DRM rendszerektől, mégis ide sorolható. A legnagyobb különbség a tartalmat szolgáltató szerver kiiktatásában van, ami azt jelenti, hogy nincs olyan szerver, ami külön a digitális tartalmat rendelkezésre bocsátaná. Közvetlenül a futtatható program forráskódjába tömörítődik a tartalom és csak akkor férhető hozzá, ha a licencazonosítás a szerverrel sikeres. A másik fontos különbség az egyedi azonosítás. A felhasználói azonosítás nem IP cím alapján – a hálózati réteg 4-dik rétegében történik, mint az Interkönyv esetében-, hanem közvetlenül az első rétegben, azaz a hardveri szinten. Köszönve ennek a megoldásnak, kiküszöbölhetővé vált a statikus és dinamikus IP címekből adódó zűrzavar, sőt szinte Internet függetlenné is válhat a rendszer. Internet kapcsolat igazából csak a regisztráció ideje alatt szükséges, ezek után a futtatható program szabadon megnyitható az „adott számítógépen”. Adott számítógépen annyit jelent, hogy a licencet egy a kliens hardver eleméhez rendeli hozzá, így kiküszöbölve a különböző másolási visszaéléseket, hogy a program licence egy időben ne működjön másik gépen.

Az ebook tömörítése, azaz elkészítése is eltér a klasszikustól. Az ebook legyártásához, szükségeltetik egy ún. „Safe Publisher eBook Creator”, melynek segítségével legyártható a sokszorosítható ebook fájl. Mivel a digitális tartalmat a jogokkal és licenccel együtt maga a futtatható ebookba tömöríti a rendszer, a frissítések lehetőségét is más módon kellett kivitelezni. A futtatható ebook tömörítése alkalmával meg lehet adni egy hivatkozást (útvonalat), amely a frissítéseket tartalmazhatja. Olvasó általi lekérdezés esetén az ebook alkalmazás lekérdezheti a szervert az esetleges frissítésekről, és újabb kiadás létezése esetén az ebook átíródik az új tartalomra, és továbbá már az új ebook marad az olvasó háttértárán.
Az online értékesítés alkalmával egy gyakori jelenség a bizalomhiány az ügyfelek részéről. Egy szoftver értékesítése esetében is elfogadott jelenség a próba verzió, azaz lehetőség a működés tesztelésére. A Safe Publisher ebook is ennek az elvnek megfelelően vitelezte ki a tesztelés lehetőségét, ugyanis a futtatható fájl letöltését követően azonnal megnyitható egy próba „demó” tartalom, mely licenckulcsot nem követel. A szerzők általában a tartalomjegyzék és első fejezeteket, vagy egyéb kedvcsináló tartalmakat jelentetnek meg, ami továbbá ösztönzi az olvasót a regisztrálásra. Továbbá a háttértárra letöltött 3-4 megabájtos ebook már önmagában is egy nagyobb terjedelmű tartalmat ígér, ami szintén erősíti az olvasó bizalmát.
Érdemes megemlíteni még a kölcsönzés lehetőségét, ugyanis a regisztráció funkció inverze is be van építve, amivel ki lehet regisztrálni az ebookot. Eszerint a licenc átvihető másik gépre is, tehát nem egyszeri a hardver hozzárendelése, licenc átruházható azonban csak akkor, ha a regisztráció már nem élesített.
A rendszerrel való publikálás egyszerű és költségkímélő, nagy hátránya viszont, hogy csak windows alapú operációs rendszerek alatt működik.

Kategória: A virtuális nyomda hardver-szoftver háttere | Nem lehet hozzászólni

Digital Rights Management – Digitális jogok kezelési rendszerei (DRM)

2009. április 7.

„A szerzői jogok védelmében valamint az interoperábilis technikai rendszer fejlesztésének támogatásában játszik főszerepet a címben említett kezelési rendszer. A DRM (Digital Rights Management) egy olyan technológia, amely azonosítja és leírja a szellemi tulajdonjogok által védett digitális tartalmakat. A DRM képes kikényszeríteni egyrészt a tulajdonjoggal rendelkezők által megkívánt jogi szabályokat, másrészt a digitális tartalmakhoz kapcsolódó jogi előírásokat. Felgyorsíthatja továbbá a biztonságos környezet megteremtésével a legális sokszorosítást és a tartalom újrafelhasználását. Biztonságos környezetben a jogdíj tulajdonosának fizetnek a szellemi termék használata, sokszorosítása után, illetve az online tartalmakért, valamint megelőzik az illegális tevékenységeket.”

A DRM rendszerek, a kriptográfia eljárások segítségével, digitális tartalmak hozzáférhetőségének szabályozását teszi lehetővé. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy a kívánt digitális tartalom titkosítása egyértelműen egy licenchez van hozzárendelve. A digitális tartalom adathordozójához való hozzáférés nincs megtagadva, azaz szabadon birtokba vehető, azonban a hozzárendelt licenc hiányában nem férhető hozzá a tartalomhoz.
A tartalomért felelős szerver első lépésben olvashatatlanná alakítja át a védeni kívánt digitális tartalmat, a DRM tömörítő segítségével. Kérésre a licencszerver létrehozza a szükséges licencet, a felhasználói hitelesítéshez és a tartalomértelmezéshez szükséges kulcsokat, számításba véve a különböző ismertető jeleket (felhasználó, vagy eszközgép) és a különböző jogokat. Amennyiben a felhasználó egy DRM által védett tartalomhoz szeretne hozzáférni, a DRM vezérlőegység azonnali licenckéréssel fordul a licencszerver felé. A megjelentető szoftver hitelesség és integritás azonosítása esetében, a védett tartalom a licencben megfogalmazott kulcsok segítségével dekódolja, majd a megjelentető szoftver újra olvashatóvá teszi a tényleges tartalmat.

Kategória: A virtuális nyomda hardver-szoftver háttere | Mit szól hozzá? (1)

Az elektronikus könyv forradalma

2009. április 6.

Részletek Maczkay Zsaklin interjú anyagából.
Forrás: Az elektronikus könyvkiadás forradalma. Beszélgetés Votisky Zsuzsával
Interjú alany: Votisky Zsuzsa, Typotex Kiadó ügyvezető igazgatója
Helyszín: Könyvhét, 2009-02

A Typotex Kiadó mondható az elektronikus könyv magyarországi úttörőjének a könyvkiadás területén. A szerzői-kiadói, illetve az olvasói szempontok érdekellentétét igyekszik feloldani, ugyanakkor – a nyomdai, raktározási és szállítási költségek kiküszöbölésével lehetővé teszi egy-egy könyv megjelenését a tényleges, fizikai könyv kiadásának akár 20%-áért. Néhány meghiúsult kísérlet után 2008-ban végül sikerül, mint nyomda elsőként az e-könyv kiadásba és forgalmazásba.
A DRM védett PDF formátumú e-könyv értékesítési folyamatát a következőképp lehet elképzelni:

„A felhasználó – ha rákattint honlapunkra – tájékozódhat kiadványainkról; szerzők, sorozatok és témák szerint tallózhat elektronikus könyveink között. Ingyenesen hozzáfér a tartalomjegyzékhez és a tárgymutatóhoz, míg a szövegen belüli tájékozódás elősegítése érdekében beépítettünk egy morfológiai elemzőt, melynek használatával a szövegben keresgélhet. A választást megkönnyítik a könyv mellett megjelenő, kapcsolódó recenziók és könyvrészletek. A további szöveg elolvasásához azonban már File-Open plugin letöltés szükséges, ami a vásárlást követően lehetséges. A fizetés egy speciális dombornyomott kártyával történik. (az OTP rendszerén keresztül, illetve az un. Debit Code feltöltőkártyával – ez utóbbi a Typotex Kiadóban, valamint az Olvasók Boltjában szerezhető be.) A könyv vásárlása IP címhez kötött, ez garantálja a jogszerűtlen felhasználás kiküszöbölését. Az olvasó beléptető kódjával – saját számítógépén – tetszőleges számban megnyithatja a választott művet, azonban csak egyszeri alkalommal nyomtathatja. A letöltött fájlban vízjelek találhatók, melyek az olvasó, illetve a szerző azonosítására szolgálnak. Az elektronikus könyv egyik legfőbb újítása, hogy az olvasó fejezetenként is megvásárolhatja a kiválasztott könyvet, amennyiben nincs szüksége az egész kötetre.”

„Az ötletet jó néhány évvel ezelőtt egy fiatalember adta, akit a Szabó Ervin Könyvtárban „rajtakaptam”, amint az egyik saját kiadványunk néhány fejezetét másolja. Megkérdeztem tőle, miért nem vásárolja meg inkább a könyvet, hiszen „eredetiben” csak 10 Ft-ba kerül egy-egy oldal, míg fénymásolatban 20. A fiatalember csodálkozva visszakérdezett: „ugyan miért vásárolná meg az egész könyvet, mikor ő csak néhány fejezetet akar elolvasni. Számomra ez tanulság volt arra is, hogy ma, ebben a hard világban a fiatalabb generációknak kevésbé van szükségük könyvre – mint tárgyra – nincs könyvespolcuk, de ez nem jelenti azt, hogy ne olvasnának. Mindenesetre az ötlet működik, és a nálunk PDF-ben megvásárolható fejezetek kevesebbe kerülnek, mint a fénymásolatok. (egy oldal teljes könyv megvásárlása esetén 3, 5 fejezetenkénti vásárlásnál 4 Ft-ba kerül) Kiadóként úgy gondolom, hogy a szakkönyvek és tankönyvek másolása a szerzők és kiadók munkájának semmibevételét jelenti, ezért szeretnénk a felkínált, új lehetőséggel kiküszöbölni ezt a gyakorlatot.”

„Az internet adta körülmények lehetővé teszik, hogy a szerző rugalmasan kezelje a szöveget, ami azt jelenti, hogy – igény szerint – megjelenés után is módosíthatja, kibővítheti, hozzátoldhat akár új fejezeteket, bibliográfiát vagy hivatkozásokat. Ehhez csupán e-mailen le kell adnia az igényét, és kiadónk máris egy belépési kódot nyújt számára, amivel hozzáférhet a szöveghez. ”

Kategória: A virtuális nyomda hardver-szoftver háttere, Az eBook értékesítése | Mit szól hozzá? (1)

Mi a különbség az alma és a szoftver között?

2009. április 1.

Alkalomadtán eszembe jutnak főiskolás élményeim, mint most is ahogy a szoftver témáját jártam körül. Egyik marketing órán feltett a prof egy olyan kérdést, amire még a szundikálók is felhajtották fejüket, és dülledt szemekkel kezdtek bámulni előre:

„Mi a különbség az alma és a szoftver között?” – hangzott el a kérdés.

Nemigen tudtunk ezzel mit kezdeni, válaszolni meg végképp nem. Azt hittük valami jó vicc veszi kezdetét, míg nem tudomásunkra adta a prof, hogy ez nem vicc:

„Az almát csak egyszer lehet eladni…”

Mennyire igaz, a szoftver sokszorosítási korlátja elméletileg végtelen, azaz csak a fizikai memória szab korlátokat. Mérföldkőnyi lépés volt az informatika számára a „Clipboard”, azaz „Vágólap” bevezetése az operációs rendszeren belül, ami nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a munka a számítógépen.

A multimédia korának kezdete a számítástechnikában viszont még nagyobb fordulatnak számított. Bármilyen médium átalakítható lett digitális formátumra, ami a másolás korlátlan lehetőségét adta bárki kezébe, így szerezve a publikálók számára tudatlanul nagy vesztességet. A milliárdos multinacionális cégek, mint többek között a „Microsoft”, sem volt képes megoldást találni erre a fertőre. Az ő általuk fejlesztett operációs rendszer a „Windows”, az a szoftver (operációs rendszer), amit a világon a legnagyobb számban használnak illegálisan.
Mindennek ellenére a helyzet nem ilyen kilátástalan, és a szoftverekből igen is lehet jövedelemre szert tenni, csak egyfajta más megközelítést, hozzáállást igényel, amiről hamarosan szó lesz!

Kategória: Könyv vagy internet | Mit szól hozzá?

Publikálás ellenségei

2009. április 1.

Tapasztalatok alapján mondhatom, hogy általában a nagyobb példányszámú publikálás – vagyis ami iránt nagyobb célközönség érdeklődik, mondjuk több mint 500 fő- a legnagyobb ellenségei a scennelés vagy a fényképezés. Hogy miért is? Mivel mindig akad egy „úttörő” aki veszi a fáradságot, hogy a publikált anyagokat akár pdf formátumban is ingyen elérhetővé tegye a nagyközönség számára az előbb említett technikai eljárások által, amikkel így hatalmas veszteségeket idéznek elő a szerzők számára. Persze függő tényező a könyv oldalszáma is, azaz ha egy ~200 oldal feletti kiadványról beszélünk, akkor a létszám növekszik, azaz 1000 – 1500 feletti célközönség után lehetséges.

Az oktatásügy a másik nagy vesztese az előbb említett ténynek, hiszen az egyetemisták, mint csoport, nagyobb számban tartalmaz, olyan „úttöröket”, mint bármely más célközönség. Náluk általában az időhiány, pénzhiány idézi elő a „másolást”, mint jelenséget. Egyetemista éveimre visszaemlékezvén, most már elmondhatom, hogy nekem is könnyebb volt fénymásolt jegyzeteket beszerezni, mint magát az eredeti tankönyvet, hiszen így, anyagilag jobban megérte. Pedig ha lett volna egy gyors, legális és természetesen nem utolsó sorban egy olcsóbb alternatíva, mint például egy „elektronikus kiadvány”, amiben keresni is lehet a tartalomra, akkor természetesen a mellett döntök. Vagy esetleg, mint kiegészítő anyag juthattam volna hozzá az elektronikus verzióhoz a nyomtatott példány mellett, hogy így a tanulásomat segítse hasznos tartalmi elemeivel, akkor ismét inkább azt választottam volna.

Kategória: Könyv vagy internet | Nem lehet hozzászólni

Hogyan választ a könyvkiadó nyomdát?

2009. március 17.

MAGYAR KÖNYVKIADÓ NYOMDAVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI

Összefoglaló Halápy Ferenc interjú anyagából.
Forrás: Hogyan választ egy könyvkiadó nyomdát?
Interjú alany: Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó tulajdonosigazgatója
Helyszín: FairPrint 2008 konferencia

Bevezetőül a szerző-kiadó- kereskedő-vásárló négyesre kérdez rá, azaz előzetes képpen a nyomdák fontos könyvkiadó szerepét elemzi. Meg kell említeni a nyomdák elsődleges szerepét, hiszen ők a végtermék előállítói. Igaz, a könyvkészítés során mindvégig van lehetőség kisebb- nagyobb javítási munkálatokra: lehet a szöveget szerkeszteni, stilizálni, hibás tördeléseken javítani, de a könyvön, mint végterméken már nincs javítási lehetőség. Levehető Kiss Gábor szavaiból, hogy a nyomókapacitásból jelentős a túlkínálat. A kemény táblás kötészeti kapacitás az elmúlt években- főleg a karácsonyi könyvvásárra és az ünnepi könyvhétre megjelenő kiadványok ütemes gyártásához – nem volt elegendő. A hazai nyomókapacitás-túlkínálatot még tovább növelheti a külföldi nyomdák bevonása a magyar könyvgyártásba. És itt a szlovák, szlovén nyomdák mellett gondolnunk kell a romániai cégek megjelenésére is.

– Nagy vonalakban mi jellemzi napjaink könyvkiadását?

„– Már volt rózsásabb is a helyzet. Egyrészről könyvtúlkínálat van. A magyar piac nagyságához képest sok könyv jelenik meg. A könyvtúlkínálattal párhuzamosan a könyves szakma minden résztvevője tapasztalja a vásárlóerő csökkenését. Ennek oka egyrészről a mai magyar valóságban keresendő, aminek oka a családok elszegényedése és a közintézmények, iskolák költségvetésének jelentős megnyirbálása. Ezek mellett pedig nagyon érzékenyen érinti a szakkönyvkiadókat, hogy az állam mára szinte teljesen kivonult a szakkönyvtámogatásból, pedig tíz éve még évi 700 millió forintos keret volt a felsőoktatási tankönyvpályázat keretösszege. Ugyancsak felfigyelhetünk arra, hogy a megjelent könyvek példányszáma csökken. Ez kihívás a nyomdák számára, az új technológiák, például a digitális nyomtatás bevezetését segítheti elő.”

– Sorra nyílnak az eddig nem látott nagyságú könyváruházak. Ezek megjelenése, gondolom, jótékonyan hatott az értékesítésre.

„– Épp ellenkezőleg, a nagy könyvesházak megjelenésének több hátrányát látom, mint hasznát. Az ok abban a hihetetlenül igazságtalan magyar könyvterjesztői gyakorlatban keresendő, amit úgy hívunk: bizományosi rendszer. A könyvkiadó mára csak bizományba adhatja át könyvét a kereskedőnek. A kereskedők részéről diktátumszerűen megadott 45%-os terjesztői jutalék mellett az igazi baj az, hogy a kereskedő nem vállal kötelezettséget arra, hogy a számára bizományba átadott könyvekből valamennyit el is ad. Így a könyvkiadók a magyar könyvkereskedelmi rendszerbe szinte mint egy feneketlen kútba szórják bele a kiadványaikat.”

– A kereskedők a kiadók felé vannak alkupozícióban a könyvtúlkínálat miatt, a kiadók pedig a nyomdák felé a nyomókapacitás-túlkínálat következtében. A nyomdákkal való ártárgyalás során a kiadók kihasználják ezt?

„– Nincs más választásuk. Minden egyes könyv nettó árának 45%-a terjesztői jutalék, a fennmaradó 55%-on osztozik a nyomda, a szerző és a kiadó, valamint tartalmaznia kellene egy szerény nyereséget is. Ne felejtsük el, hogy a kiadói költségek sora is hosszú: szerkesztés, nyomdai előkészítés, kiadói rezsi, szállítás, raktározás, reklám. A nyomdaköltség a könyv nettó árának átlagosan 25%-a, tehát a fennmaradó 30%-kal rendelkezhet a kiadó. Ha a nyomdaköltséget sikerül lejjebb szorítani, akkor a kiadói rész emelkedik.”

– A könyvek nyomdaköltségén kívül milyen más szempontokat vesznek figyelembe ma a könyvkiadók a nyomdaválasztáskor?

„– Az előadásomra készülve kis közvéleménykutatást végeztem más kiadókban dolgozó ismerőseim között. Mindnyájan hangsúlyozták, hogy a gyártási ár nagysága fontos, de nem kizárólagos. A minőség nem került szóba, mert ma már minden nyomda megfelelő minőségű terméket állít elő. A könyv elkészítésének a határideje mellett azonban nagyon fontos a kiadónak a nyomdaszámla fizetési határideje. És azt is elmondták csendesen a kollégák, hogy a 30, 60 vagy az akár 90 napos fizetési határidős számlákon túl bizony befolyásolja a nyomdaválasztást, hogy egy-egy adott nyomda mennyire türelmetlen a határidő lejárta után. Ugyancsak nem egy kolléga elmondta, hogy hosszú ideje ugyanazzal a három-négy nyomdával dolgoznak. Ismerik az egyes nyomdák gépparkját, és nagyon jól tudják, hogy melyik kiadványuk melyik nyomda számára előnyös.”

– Ebből úgy látom, hogy a nyomdák és kiadók szoros kapcsolatban vannak, mintha szimbiózist alkotnának.

„– A mini közvélemény-kutatásom során nagyon sokszor elhangzott, hogy a kiadó és a nyomda kapcsolata bizalmi kapcsolat. A nyomda felhívhatja a kiadó figyelmét egy-egy olcsóbb, de igényes papírra is, lebeszélheti a kiadót egy gazdaságtalan alakú könyvformátumról. Saját tapasztalatomból elmondhatom, hogy a nyomda távolsága is szempont, főleg a kis példányszámú, esetleg gyorsan, egy adott konferenciára sürgősen megjelenő szakkönyv esetében. A Tinta Könyvkiadó tízéves működése során már azt is megtapasztaltuk, hogy az utánnyomás árképzése sem mindenütt azonos, ha bízunk egy utánnyomásban, ezt is figyelembe vesszük a nyomdaválasztásnál.”

– Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a kiadók alkupozícióban vannak a nyomdákkal szemben, ezért a nyomdáknak kell a kiadói igényekhez alkalmazkodniuk, egyrészről a kedvező vállalási ár kialakításával, másrészről a hosszú fizetési határidő biztosításával.

„– Talán a fentiekhez tegyük hozzá, hogy mindazok, akik mind tartalmában, mind kivitelezésében színvonalas könyvet készítenek ma Magyarországon, azok a legfontosabb magyar hungarikumot, a magyar nyelvet használják, művelik és ápolják.”

Címkék: FairPrint konferencia, Halápy Ferenc, kereskedő, szerző
Kategória: Könyvkiadó módszerek a XXI.-dik században | Mit szól hozzá?

Könyv vagy internet

2009. március 1.

A szellemi javakat súlytó vesztességek

Nehéz időket él a szellemi javakat forgalmazó iparága. Nemrég jelentette be a zeneipar a több száz dollármilliói veszteséget az Internet által kínálta lehetőségéből, az ingyenesen letölthető zeneszámoknak köszönhetően. A széles sávú Internet a filmipar bevételeit is erősen megtizedelte, sokkal kevesebben járnak el a mozikba, mint megszokott. A szoftver ipar rémálmai az ezernyi torrent oldalak, akár egy online projekt egzisztenciáját is meghatározza, nem csak veszteséget hoz, hanem képes teljesen elásni azt. Persze az egyre erősödő jogi szabályozások és a szoftver vadász cégek, melyek megbízásával törlik az anyagokat az ilyen letölthető rendszerekből, fékezik az illegalitást, mégis csak oda kötünk ki, hogy ennyi ma már nem elegendő. Kisebb önálló projektek (infotermék) költségvetése nem enged meg ilyen cégek szolgáltatásait, és a jogszabályozás eszközei sem hatékonyak, mert nincs egységesítve országonként. Keményebb idők, keményebb módszereket követelnek.

Kategória: Könyv vagy internet | Nem lehet hozzászólni

Mi az a digitális könyv?

2009. március 1.

Nemrégiben az egyik barátnőm szemináriumi munkát készített az eBusiness tantárgya keretén belül, és egyik beszélgetés folytán feljött a témának az is, hogy én per pillanat mivel foglalatoskodom. Na a csajszinak sem kellett több, azonnal leakasztott, hogy segítsek neki a munkájában, mert szeretné a lehető legjobban elkészíteni azt, de fél hogy önerőből nem menne. Nézegetve a lehetséges témáit, ami kidolgozható, a semmiből csak bevillan hirtelen egy kérdés, ami meghökkentet:

„Vajon ha megkérdeznék tőlem, hogy fogalmazzam meg mi az a digitális könyv, képes lennék arra egy kielégítő választ adni?”

Mivel szeretném e kínos helyzetet elkerülni, bele is kezdtem mihamarabb a kutatásba. Meglepetésemre nem is kellett oly messzire mennem, rábukkantam egy fantasztikus anyagra ráadásul magyar nyelven, ugyanis egy magyar fiatalember az ELTE-ről már elég jól körüljárta az digitális könyv kérdését. Idézem Pálfi Norbert, Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai dolgozatából egy fejezetet:

“A már említett 1998-as évszám óta emlegetik mind gyakrabban az ebook kifejezést. Bár, mint említettem, a könyv formájának digitális adaptálására már közel húsz éve van példa, most mégis minden eddiginél nagyobb súlyt kap a könyv digitalizálásának és digitalizálhatóságának kérdése az internet szereplőinek körében.
De mi is az az eBook (digitális könyv)? Mielőtt a saját körülírásomat bemutatom, javaslom, hogy segítségképpen tekintsünk meg néhány forrást.
Egy bizonyos Wade Roush szójegyzéke az EBOOKNET.COM oldalán, mely „az ebook ipar iránt érdeklődők a témába való gyors bevezetését segíti elő, és egyelőre folyamatosan bővül”, a következő definícióval él: „Ebook: Az elektronikus könyv rövidítése. Általában tartalmat, nem olvasóberendezést jelent.”
Hát ez bizony nem sok. Hasonlóan a már idézett OEB FAQ definícióhoz, amely ugyan részletesebb, de ugyanúgy nem vezet közelebb tárgyunkhoz.
Az Open eBook Forum, amely egy kiadókból, könyvkereskedőkből, szoftverfejlesztőkből és a könyvipar körébe tartozó egyéb intézményekből álló szervezet, és mint ilyen, egyelőre a legnagyobb erőnek mutatkozik az ebook szabványosított változatának kifejlesztésében, bevezetésében és széleskörű elterjesztésében, kidolgozott egy dokumentumot, amelyet lehetne akár az ebook alkotmányának is nevezni, kodifikációjának, sztenderdleírásának. A címe Az ekiadás ökológiájának szerkezete. Ennek egy meghatározó része a szójegyzék, amely a használt terminológia definícióit tartalmazza. Ez az a forrás, aminél pontosabbat most nem lehet találni (bár a mű egyelőre 0.78-as, „fejlesztés” alatt áll, bárki szabadon elküldheti építő jellegű javaslatát).

„Ebook: lásd elektronikus könyv.
Elektronikus könyv: sokszor ekönyv. 1. Olyan digitális objektum formában létező irodalmi mű, amely egy vagy több szabványos egyedített azonosítót, metaadatot és a tartalom monografikus szövegtestét tartalmazza acélból, hogy kiadassék és elektronikusan elérhetővé váljék. Lásd ekiadás. 2. Jelentheti a hardver berendezést is, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy ebookok olvasását tegye lehetővé (lásd RocketBook, Softbook, Franklin e-bookman).”
Ettől sem leszünk sokkal okosabbak. Talán egy tetszőlegesen kiválasztott, a közelmúltban publikált online hír segíthetne. „Az alighanem nagy érdeklődést kiváltó, de egyelőre kevéssé ismert eszköz [az ebook] megalkotói szerint lehetővé teszi valóságos, mégis könnyen szállítható könyvtár birtoklását, olyanét, amelyben bármikor tallózhat tulajdonosa” (Megnyílt a Párizsi Könyvszalon, ORIGO, 2000 március 17.).
Nos, ezeknél csak pontatlanabb meghatározásaim vannak. Ezért kénytelen vagyok magam meghatározni az alábbi kitételekkel azt az ebookot, amit ebben a tanulmányban vizsgálok.

1. kitétel
Akár fájlról, akár ezt a fájlt olvasó szoftverről, akár ezt a szoftvert futtató berendezésről van szó, a digitális szöveg nem változtatható meg. Szemben a .txt, .doc vagy .htm kiterjesztésekkel, és ezek minden szintű környezetével, az ebookot nem lehet menteni, csak legfeljebb másképp menteni. Önmagára, ugyanazzal a névvel jelölt fájlra nem írhatunk rá.
Ennek magyarázata, hogy: a digitális könyvben se lehessen a szövegen változtatni. Bizonyos ebookok lehetővé teszik a szövegek kiemelését, más szoftverekkel, más fájlformátumban való szerkesztését. Más esetekben lehetőség van a szöveg jegyzetekkel való ellátására, aláhúzására, stb. Ezek az adatok elmenthetők, de semmi esetre sem változtatnak az ebook eredeti szerkezetén, tartalmán. Összefoglalva: nem foglalkozom a PROJECT GUTENBERG kezdeményezte könyvkiadási technológiával, hiszen ezek .txt, .doc vagy ASCII kiterjesztésű dokumentumok.

2. kitétel
Az ebook adaptálja a papírkönyv tulajdonságait. Lapozzuk, nem görgetjük. Az oldalnagyság egy átlagos könyv oldalméreteihez közelít (oldalanként kb. 40 sor, soronként 50 karakter), nem az A4-es papíréhoz. Az ebook struktúrájában hasonló a könyvéhez: címoldal, fejezetekre, alfejezetekre tagolt szöveg, tartalomjegyzék, stb.
Ezt azzal magyarázom, hogy a könyv olvasása lineáris, hogy egy ebook oldalnak a monitoron olvashatónak kell lennie. Mivel számtalan klasszikus könyv ebook formátumban is elérhető, a könyvkultúra egységét nem lenne okos dolog a publikálás formai alapjainak gyökeres változásával megnehezíteni. A görgetés (volumen) és a lapozás (codex) közül a lapozás tűnik ebben a pillanatban előremutatónak. Ezt megmagyarázni nem tudom. Valahol a görgetett szöveg védelmében olvastam azt, hogy a tekercs görgetése teljesen normális, hasznos formája volt az olvasásnak. Máshol azzal támadják a görgetős szöveget, hogy sokkal kényelmetlenebb a lapozásnál, valamint a lapozás a visszakeresést, a könyv adatbázis-szerű használatát segítette elő. Tudjuk, hogy a kódex megszületése legalább annyira az írásnak, mint az olvasásnak köszönhető, és ez a könyv minden formai változására igaz. Egyelőre úgy tűnik, hogy a görgetendő szövegek nem válnak a köztudatban könyvvé.
Az oldalnagyság a monitorról való olvashatóság feltétele. Emellett az ebook definícióm ilyen értelemben is olyan digitális objektum, ami zárt. Nem lehet gyökeresen újratördelni az oldalakat, átváltani a betűkészletet, új címoldalt rajzolni. Az olvasó ne legyen ilyen értelemben társszerző.
Végül ha már ebookról beszélünk, érdemes ragaszkodni a könyvformátumhoz. Nemcsak az új művek, de a klasszikusok digitalizálása is erre az eszközre vár (már csak a szerzői-kiadói intenció digitalizálhatóságáért is).
E fenti kitételből következik a további kettő:

3. kitétel
Az ebook elsősorban lineáris szöveg, és csak másodsorban hiperszöveg. Forrásaimat tanulmányozva arra jöttem rá, hogy a lineáris olvasás sem egyirányú: csak a másik tengely a memória, az analízis, az értelmezés, vagy éppen egy szótár. A hiperszöveg szintugrásai csak lineáris olvasás során nem zavaróak (például a portáloldalak hírei). A kísérleti hiperszövegű regények, amikre az interneten kutatásaim során akadtam (például http://www.ryman-novel.com), áttekinthetetlenségük miatt érdektelenek voltak.
Az ebook azonban használja a szintugrásos technikát, az általam bemutatandó eszközök jó részében van erre példa. Csakhogy ezek minden esetben segédinformációk. Szótárak, keresőpanelek, széljegyzet-keretek, stb.

4. kitétel
Az ebook nem nyomtatható. Nem papírkönyv, nem papírból készül. Lényege, hogy monitoron olvassuk. Ez a legfontosabb kitétel, tulajdonképpen minden fenti kitétel ebből vezethető le.”

Címkék: ebook könyv, eKönyv
Kategória: Az eBook kérdései | Mit szól hozzá?

Kategóriák

• A virtuális nyomda hardver-szoftver háttere
• Az eBook értékesítése
• Az eBook kérdései
• Könyv vagy internet
• Könyvkiadó módszerek a XXI.-dik században
• Különlegességek

Keresés

 

Bejegyzések

• Who is AndrewBoldman?
• Safe Publisher eBook solution
• Digital Rights Management – Digitális jogok kezelési rendszerei (DRM)
• Az elektronikus könyv forradalma
• Mi a különbség az alma és a szoftver között?

Címkék

Hozzászólások

• Safe Publisher eBook solution - Az elektronikus könyv forradalma
• Az elektronikus könyv forradalma - Digital Rights Management – Digitális jogok kezelési rendszerei (DRM)
• Adamo Books - Who is AndrewBoldman?